Diagnosztika
Légzésfunkció
Terheléses (provokációs) légzésfunkció
Terheléses légzésfunkciós vizsgálatot olyan esetekben végzünk, amikor a beteg panaszai alapján a normális légzésfunkciós eredmények ellenére is felmerül az asztma gyanúja. Ilyenkor nincs értelme reverzibilitási vizsgálatot végezni, ugyanis nincs hörgőgörcs, amit meg lehetne szüntetni. Ezért olyan terhelésnek tesszük ki az egyént, amely egészségeseknél nem vált ki hörgőgörcsöt, asztmás betegeknél viszont kiváltja azt.
Vagy valamilyen enyhe hörgőszűkítő vizsgálati szert lélegeztetünk be a beteggel, vagy pedig 6 percig futtatjuk attól függően, hogy milyenek a beteg panaszai. A 6 perces futás után vagy a hörgőszűkítő vizsgálati szer belégzése után ismételten megmérjük a beteg légzésfunkcióját, és ha ezúttal a hörgők jelentős beszűkülésére utaló légzésfunkciós romlást észlelünk, az az asztma gyanúját erősíti.
Fontos megjegyezni, hogy a provokációs vizsgálat során kiváltott hörgőgörcs általában enyhe, a beteg számára nem, vagy alig okoz panaszt, és magától gyorsan megszűnik, de hörgőtágító gyógyszer belégzésével biztonságosan és gyorsan oldható.
Szénmonoxid (CO)-mérés
A kilélegzett levegő szénmonoxid (CO) tartalmának a mérése. Dohányosok leszokását elősegítő és ellenőrző módszer. A kilélegzett levegő CO-tartalma dohányosoknál jóval meghaladja a nemdohányzóknál mért értéket. A CO-mérés során megmérjük a kilélegzett levegő szénmonoxid szintjét, amely arányos a dohányzás mértékével. A mérés hozzásegítheti a dohányosokat ahhoz, hogy felismerjék a dohányzás egészséget károsító hatását, és a leszokás mellett döntsenek.
A szénmonoxid színtelen, szagtalan gáz, amely a vérben az oxigént szállító vörös vértestekben lévő hemoglobinhoz kapcsolódik, és megakadályozza az oxigen szállításában. Ezáltal a belélegzett szénmonoxid az összes szervet károsítja.
A dohányzáskor a cigaretta, a pipa vagy a vízipipa dohányának égésekor szénmonoxid keletkezik, amelyet a dohányfüsttel belélegzünk.
AIM: Aerosol Inhalation Monitor, Vitalograph
Az AIM (Aerosol Inhalation Monitor / Vitalograph) gyógyszer nélkül működõ, gyakorlást segítõ készülék.
Ez tudja szimulálni az adagolós aeroszolt, azonban gyógyszertartályában placebo van. Köztudott, hogy a nagyon alapos betanítást is idõnként ellenõrizni kell, hiszen a betegek sokszor térnek át rossz technikára.
A monitor ellenõrizni tudja a felrázást, a beszívás és a szelep mûködtetésének összhangját, a beszívás sebességét és a benntartás idejét. A piros lámpák jelzik a helytelen, a zöld lámpák a helyes használatot.
Oxigén szaturáció mérése (Pulzoximetria)
A pulzoximéter segítségével az erekben az oxigén szállítását végző vérfesték (hemoglobin) oxigéntelítettségét tudjuk mérni anélkül, hogy meg kellene szúrnunk a pácienst.
A mérés egyszerű, nem jelent megterhelést a páciens számára és folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé.
A súlyos állapotú COPD-s betegek esetében segíthet eldönteni, hogy szükséges-e az otthoni tartós oxigénkezelés beállítása, illetve módosítása.
EKG, elektrokardiográfia
Az elektrokardiográfia (röviden EKG) egy nem invazív szívvizsgáló eljárás. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja, a szívizom működése során keletkező elektromos feszültség regisztrálásával.
A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre, mely normális esetben a sinuscsomóból indul el és a szív sajátságos ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Ezt az elektromos ingerületet a test felszínére helyezett elektródokkal fel lehet jegyezni. Az EKG-hullám egy jellegzetes görbe, melynek egyedi sajátosságai vannak.
EKG-vizsgálat során a szív elektromos aktivitásán keresztül következtetünk a szív állapotára. Úgynevezett végtagi és mellkasi elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket az EKG-gép. Általában 4 végtagi és 6 mellkasi elektródát használunk. Az elektródákból jövő jelek alapján az EKG-készülék egy 12 elvezetéses EKG-görbét készít, amely éppen elfogadható számú irányból ad információt a szívről ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a szív elektromos működéséről.
Holter
ABPM
Az ABPM során a beteg felkarjára helyezett mandzsettát nappal 20, este 30 percenként felfújja a tenyérnyi vérnyomásmérő, és a mért adatokat eltárolja. Másnap, amikor a beteg visszahozza a készüléket, letöltjük az azon tárolt adatokat, és egy sokkal részletesebb képet kapunk a páciens vérnyomásáról. Ez segít eldönteni, hogy van-e kezelendő vérnyomáseltérése a páciensnek, illetve segít kiválasztani vagy ellenőrizni a gyógyszeres kezelést. A mérés napján a beteg végezheti a mindennapos tevékenységét, csak akkor veheti le a készüléket magáról, amikor tisztálkodik vagy átöltözik. Alvás közben is magán kell tartania a vérnyomásmérő mandzsettáját.
Horkolás, Alvási apnoe vizsgálata
ApneaLink készüléket használunk a mérésekhez. Egy tenyérnyi készüléket a beteg felhelyez a mellkasára egy biztonsági övhöz hasonló heveder segítségével. A készülékhez 3 szenzor csatlakozik. Az egyik a mellkas légzéssel kapcsolatos mozgását méri, a másik a kéz egyik ujján a perifériás vér oxigéntelítettségét, illetve a pulzust, a harmadik pedig az orrlégzés során keletkező áramlást érzékeli. A mérés során regisztrált adatok és a beteg panaszai alapján el tudjuk dönteni, hogy milyen további vizsgálatokra van szükség, és segítünk a pácienseknek, illetve kezelőorvosaiknak a további kivizsgálás és a kezelés megszervezésében.
Allergia-tesztek
A vizsgálat során egy vagy több allergén anyagból 1-1 cseppet juttatunk az alkar bőrére, melyet óvatosan beszúrunk a szaruréteg alá. Ha az egyén allergiás a beadott anyagra, a beszúrás helyén apró csalánkiütés, viszkető duzzanat jelentkezik. A leolvasás a beszúrás után 15 perccel történik.
A vizsgálatot 3 éves kor felett javasolt végezni, ép bőrön. A vizsgálat előtt a vizsgálatot végző orvost az állandóan vagy alkalomszerűen szedett gyógyszerekről tájékoztatni kell, mivel ezek a vizsgálat eredményét befolyásolhatják! Nem szabad bőrtesztet végezni súlyos allergiás tünetek fennállásakor, illetve közvetlenül utána, lázzal járó fertőző betegségek idején, súlyos fokú asztmás állapotban vagy egyéb akut betegségben. Nem végezhető olyan bőrterületen, ahol elváltozás vagy napégés van.
6 perces gyaloglás teszt
A COPD-s beteg állapotának, terhelhetőségének megítéléséhez szükséges vizsgálat. A rehabilitációs kezelés kezdetén, majd a végén is el szokták végezni, hogy a szükséges kezelést, illetve annak eredményességét meg lehessen határozni.
Legegyszerűbben egy 6 perces gyaloglás teszt által lehet információt kapni a beteg terhelhetőségéről, azaz a saját ütemében sík terepen vagy folyosón mekkora távolságot képes 6 perc alatt megtenni a kezelés elején majd a végén.
Pontosabb képet kaphatunk a páciens terhelhetőségéről kerékpár- vagy járószalag-ergometriás vizsgálattal. Ekkor a vizsgálat közben lehetőség van a légzési és keringési paraméterek (spirometria, kilélegzett levegő gázösszetételének elemzése, EKG) folyamatos ellenőrzésére, illetve a beteg maximális terhelhetőségének a meghatározására is. Ez utóbbi esetben biztonságos körülmények között pontos képet kaphatunk arra vonatkozóan is, hogyan reagál a páciens szervezete az őt érő kritikus terhelés esetén.
Radiológiai (röntgen) vizsgálat
Az Erzsébet Gondozóházban nincs röntgenkészülék. A gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központjának Röntgenosztályára küldjük beutalónkkal a betegeket, ahol az aktuális díjszabás árai szerint végzik el a kért vizsgálatot.
A beteg a rendelőintézetben csak a felvétel CD-re történő kiírásának az aktuális díját fizeti ki, a vizsgálat költségét a rendelőintézet az Erzsébet Gondozóház felé számlázza ki, a beteg pedig a vizitdíj részeként fizeti a radiológiai vizsgálat költségét az Erzsébet Gondozóházban.
Laborvizsgálatok